A beltéri légminőség az épületekben lévő levegő minőségére utal, ami az épületben tartózkodók egészségére és komfortérzetére hat. A beltéri szennyező anyagok, különösképpen az illékony szerves vegyületek (VOC-k) szintjének gyakori ellenőrzése, illetve azok lebontása segíthet csökkenteni az egészségügyi problémák kockázatát, amely akár rövid időn belül, akár évek múlva is jelentkezhetnek.
Rövid távú hatások
Egyes egészségügyi hatások röviddel a szennyezőanyag megjelenése után jelentkezhetnek. Ezek közé tartozik a szem, az orr és a torok irritációja, valamint a fejfájás, szédülés és fáradtság. Általában rövid ideig tartanak. Bizonyos esetekben a tünetek kezelésének legegyszerűbb módja a szennyeződés forrásával való érintkezés megszüntetése, ha az azonosítható. Néhány beltéri légszennyező anyagnak való kitettség után nem sokkal egyes betegségek, például az asztma tünetei jelentkezhetnek, súlyosbodhatnak.
A beltéri légszennyező anyagok miatti rövid távú hatások valószínűsége számos tényezőtől függ, beleértve az életkort és az egyén már meglévő egészségügyi állapotát. Sok esetben az, hogy valaki hogyan reagál egy szennyező anyagra, egyéntől függően rendkívül eltérő lehet. Bizonyos, azonnali tünetek megjelenése hasonlíthat a megfázás vagy más vírusos megbetegedések okozta tünetekhez, ezért gyakran nehéz megállapítani, hogy a tünetek a beltéri légszennyezésnek való kitettség következményei-e.
Fontos figyelni tehát arra, hogy a tünetek mikor és hol jelentkeznek. Ha a tünetek gyengülnek vagy elmúlnak, amikor az illető távol van az adott helyiségtől, akkor a lokalizáció után törekedni kell a lehetséges okok azonosítására. Egyes tüneteket súlyosbíthat a beltérbe érkező rossz minőségű kültéri levegő, illetve a helyiség fűtése, hűtése vagy páratartalma.
Hosszú távú hatások
Vannak hosszabb távon jelentkező egészségügyi hatások, amelyek csak évekkel a beltéri légszennyező anyagok megjelenése után jelentkeznek. Ezek közé tartoznak egyes légzőszervi betegségek, szívbetegségek és rákos megbetegedések, amelyek súlyos, akár halálos kimenetelűek is lehetnek. Érdemes tehát megpróbálni javítani a beltéri levegő minőségét azon helyiségekben, ahol sokat tartózkodunk, még akkor is, ha a tünetek nem észlelhetők.
Bár a beltéri levegőben általánosan megtalálható szennyező anyagok számos káros hatás okozói, jelentős bizonytalanság van azzal kapcsolatban, hogy milyen koncentráció vagy időtáv szükséges ahhoz, hogy konkrét egészségügyi problémák alakuljanak ki. További kutatásokra van szükség annak pontosabb megértéséhez, hogy milyen egészségügyi hatások léphetnek fel átlagos szintű, de hosszabb ideig tartó szennyezőanyag-koncentrációknak való kitettség miatt, vagy a rövid ideig tartó, de magasabb koncentráció miatt.
A rossz légminőség elsődleges okai
A beltéri légminőségi problémák elsődleges okai a beltéri szennyezőforrások (VOC-k), amelyek gázokat vagy apró részecskéket bocsátanak a levegőbe. Ezek forrásai lehetnek pl. berendezési tárgyak, takarítás, fertőtlenítés és egyéb, az épületben történő munkálatok (pl. festés) során felhasznált anyagok. A tartósan magas hőmérséklet és páratartalom, a nem megfelelően tisztított és fertőtlenített szellőző és légkondicionáló rendszerek szintén növelhetik a szennyező anyagok koncentrációját. A nem megfelelő szellőzés, szellőztetés szintén, mivel nem jut be elég kültéri levegő, amely ellensúlyozhatná a beltéri forrásokból származó szennyező vegyületeket.
Szennyezőanyag-források
A beltéri levegőszennyezésnek számos forrása van. Ezek közé tartozhatnak:
- Tüzelőanyag-égető berendezések
- Dohánytermékek
- Építőanyagok és berendezési tárgyak, mint például:
- Az azbeszt tartalmú szigetelés.
- Újonnan lerakott padlóburkolat, kárpit vagy szőnyeg.
- Bizonyos préselt fatermékekből készült bútorok
- Háztartási tisztító- és fertőtlenítőszerek, karbantartási, testápolási vagy hobbi termékek.
- Központi fűtési, hűtési és szellőző rendszerek, párásító berendezések
- Felesleges nedvesség
- Kültéri források, mint például:
- Radon (radioaktív sugárzású nemesgáz)
- Peszticidek (bizonyos növényvédő szerek)
- Kültéri légszennyezés.
Az egyes szennyező források jelentősége attól függ, hogy az adott szennyező anyagból mennyit bocsátanak ki. Számíthat még az, hogy a szennyező forrás milyen régi, és hogy megfelelően karbantartott-e. Például egy nem megfelelően beállított gáztűzhely lényegesen több szén-monoxidot bocsáthat ki, mint egy jól beállított.
Az építőanyagok, a berendezési tárgyak és az olyan termékek, mint a légfrissítők, többé-kevésbé folyamatosan bocsáthatnak ki szennyező anyagokat. Más források, amelyek olyan tevékenységekhez kapcsolódnak, mint a dohányzás, a takarítás vagy lakberendezés, időszakosan bocsátanak ki szennyezőanyagokat. A szennyezőanyag-koncentrációk bizonyos esetekben hosszú ideig a levegőben maradhatnak.
Érdemes tehát tisztában lenni azzal, milyen tényezők alakítják a beltéri légminőséget, amelyek hatással lehetnek egészségünkre, közérzetünkre, kedélyállapotunkra vagy akár teljesítményünkre. Fontos, hogy különböző szokásainkat úgy alakítsuk ki otthon vagy a munkahelyünkön, hogy azok javítsanak a légminőségen, valamint olyan termékeket vásároljuk, vagy szolgáltatásokat vegyünk igénybe, amelyek nem használnak vagy bocsátanak ki káros vegyületeket. Ha pedig légminőséget szeretnénk mérni, és javítani mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.
forrás: https://www.epa.gov/indoor-air-quality-iaq/introduction-indoor-air-quality
