A mostani pandémiás, megfázásos és influenzás időszakban valószínűleg mindenki szorgalmasabb pl. a kézmosás terén. A szülők igyekeznek elszigetelni a beteg gyerekeket a család többi tagjától. Tapasztaljuk, hogy pl. az óvodákban, iskolákban és munkahelyeken gyakrabban fertőtlenítik az osztálytermeket és irodákat, hogy megpróbálják csökkenteni a betegségek terjedését a gyerekek és a munkatársak körében, de a betegségek még így is gyorsan terjednek.
Felmerül tehát:
Miért olyan nehéz a hatékony fertőtlenítés?
Ennek számos oka van. Az egyik pl. hogy sokan még mindig azt gondolják, hogy a takarítás az hatékony fertőtlenítés is egyben. Azonban a klasszikus takarító és egyben fertőtlenítőszerek közül sok kizárólag a baktériumokat képes elpusztítani, a vírusokat nem. Sokan használják környezetbarát megoldásként pl. az ammónia alapú tisztító és fertőtlenítő szereket, de azok nem képesek elpusztítani pl. a staphylococcus aureus-t, ami az egyik leggyakoribb gennykeltő baktériumnak tekinthető, ráadásul jelentős szerepet játszik a kórházi járványokban is.
Említhetjük még az alkoholos tisztító és fertőtlenítő szereket. Bár az erős alkohol tényleg hatékony fertőtlenítő szer, azt már kevesen tudják, hogy pl. a 40%-os alkoholnak akár 10 perc kontaktidőre is szüksége van, hogy baktericid hatást érjen el. Bár szennyeződést és koszt remekül tisztíthatunk velük, de amennyiben nem biztosítjuk a megfelelő érintkezési időt a felülettel, baktériumokat és vírusokat hagyunk hátra a megtisztított felületeken.
Nézzük a manapság egyre népszerűbb antibakteriális hatású szappanokat. Az FDA (Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal) a közelmúltban felülvizsgálta a gyártók által a leggyakrabban használt összetevőiket. A hatóanyagok biztonságosságát és hatékonyságát vizsgálták. A tesztek nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy az antibakteriális szappanok hatékonyabbak lennének a betegségek és fertőzések terjedésének megelőzésében, mint az általános szappanok. „A fogyasztók azt gondolhatják, hogy az antibakteriális mosakodók hatékonyabbak a baktériumok terjedésének megakadályozásában, de nincs tudományos bizonyítékunk arra, hogy jobbak lennének, mint a sima szappan és víz” – mondta Dr. Janet Woodcock
Amerikában a UC Davis végzett egy tanulmányt, ahol azt vizsgálták, hogy mennyire hatékonyak a hagyományos eszközökkel (törlőkendők, felmosók, portörlők) végzett takarítások. A tanulmány során kiderült, hogy legfeljebb 30%-kal voltak képesek a baktériumok és vírusok számát csökkenteni.
A Carlin által végzett hasonló tanulmányban pedig, ahol akut eseteket ellátó kórházi rendelőket vizsgáltak, ahol kifejezetten hatékony tisztító és fertőtlenítő szereket használtak, de hagyományos törlőkendőket, még ott is átlagosan csupán a kórokozók 49%-át voltak képesek elpusztítani. Ajánlott a mikroszálas prémium eszközök használata. Ezek javítanak a klasszikus tisztítás és fertőtlenítés hatékonyságán, viszont nagyon nagy odafigyelést igényel a tisztításuk, ha hatékonyságukat szeretnénk megőrizni, ráadásul sok káros műanyagot juttatnak a környezetbe (hiszen abból készülnek).
Adódik tehát a kérdés:
Mitől lesz valóban hatékony a fertőtlenítés?
Röviden összefoglalva attól, ha adott helyen minél több felületet elérve, a különböző felületeket egyikét sem károsító, egészségünkre ártalmatlan (lehetőleg teljes mértékben lebomló), gombák, baktériumok és vírusok ellen is hatásos hatóanyaggal, a behatási időt betartva fertőtlenítünk. Létezik ilyen megoldás? Több is! Az utóbbi időben az innovatív fertőtlenítés piacán olyan komplex megoldást nyújtó megoldások jelentek meg, mint pl. az ultraibolya fény, a hidroxil generátorok, ózon generátorok, a thermoköd – vagy a hidegköd képzéses és az elektrosztatikus eljárások. Előbbieknél a megfelelő alkalmazás, utóbbiaknál pedig a megfelelő hatóanyag megválasztása is rendkívül fontos, a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletekbe menően most nem elemezzük ezeket az innovatív fertőtlenítési technológiákat, viszont pl. az ózonról és a hidegköd képzésről és a témáról már írtunk korábban bővebben.
Ezek szerint tehát az említett technológiák képesek az igazán hatékony és tartós hatású fertőtlenítésre? Igazából csak részben. Annak ellenére, hogy tényleg kiemelkedő hatékonyságot tudunk elérni velük, általában csak rövid távú kórokozók elleni védelem kialakításáról beszélhetünk velük kapcsolatban.
Így jogosan felmerülhet, hogy:
Mitől lehet tartós hatású a fertőtlenítés?
Legtöbbször a nanotechnológiás alkotóelemektől. Olyan fertőtlenítő – és felületkezelő szerek léteznek már manapság, amik 3 napostól kezdve, akár 12 hónapos védelmet képesek kialakítani a felületeken pl. ezüstion vagy oxidációs alapú nanorészecskék által (dioxidok).
Két figyelemre méltó eljárást emelnénk ki, ahol a már említett innovatív és hatékony fertőtlenítést kiegészítik még egy fázissal, amikkel együtt már létrehozható tartós kórokozók elleni védelem.
Az egyik (ami kivételt képez a nanotechnológiás hatóanyagok alól), amikor probiotikummal árasztják el a helyiséget. Ez egy egyszerű, de nagyszerű techológia! A fertőtlenítést követően, nagy mennyiségben juttatnak ki „jó” baktériumokat az adott helyiségben, amik képesek lesznek felvenni a harcot az ott megjelenő „rossz” baktériumokkal.
Az eljárás előnye, hogy abszolút költséghatékony, semmilyen káros anyagot nem hagy hátra, és akár több napos antibakteriális védelmet képes nyújtani. Hátránya, hogy a vírusokkal nem képes hatékonyan felvenni a harcot. Erről a technológiáról a jövőben még készülünk egy részletesebb poszttal, hiszen több érdekes, nemzetközi tanulmányt készítettek a témában, amit érdemes bemutatni.
A másik (nanotechnológiás) eljárás, amikor a hatékony fertőtlenítést követően, célzott felületkezelés történik, olyan hatóanyaggal, ami erős, kovalens kötéssel, tartósan kapcsolódik a kezelt felülethez és fizikai mechanizmus útján hat. Ezek legtöbbször úgy pusztítják el a kórokozókat, hogy a felülethez kapcsolódva tüskés formát vesznek fel, így az oda érkező kórokozók sejtfalát felsértik, ezzel anyagcseréjüket meggátolják.
Tehát káros vegyszerek nélkül képesek a gombák, baktériumok és még a vírusok elpusztítására is (antimikrobiális hatás). A kovalens kötés miatt pedig hetekig, sőt a megfelelő technikával felvitt, prémium felületkezelők akár hónapokon át kapcsolódnak még a gyakran érintett felületekhez is.
Egy ilyen fertőtlenítő kezelés után így elég akár egy vizes rongyos törölgetés a kezelt felületeken, a kórokozók elpusztítását a nanotechnológiás bevonat elvégzi. Az ilyen és ehhez hasonló innovatív fertőtlenítési eljárásokkal időt és akár költséget is megtakaríthatunk, növeljük a fertőtlenítés hatékonyságát, amivel természetesen csökken a megbetegedések kockázata, mindeközben akár nullára csökkenthetjük a káros vegyszerek kijuttatását a közvetlen környezetünkben.
Ettől mindenki úgy lázba jön, mint mi!? 🍾😊
